Kedden indult az a bírósági eljárás, amelyben neves szerzők perlik a Microsoftot, amiért – állításuk szerint – engedély nélkül használták fel könyveiket a Megatron mesterséges intelligencia betanításához.
A szerzőcsoport tagjai, köztük Kai Bird, Jia Tolentino, Daniel Okrent és több más személy azt állítja, hogy a Microsoft könyveik kalóz digitális változatait használta fel arra, hogy mesterséges intelligenciáját megtanítsa emberi utasításokra reagálni.
A New York-i szövetségi bíróságon kedden benyújtott keresetük egyike azon nagy téttel bíró pereknek, amelyeket szerzők, hírügynökségek és más szerzői jogok tulajdonosai indítottak technológiai vállalatok, köztük a Meta Platforms, az Anthropic és a Microsoft által támogatott OpenAI ellen, anyagaik állítólagos visszaélése miatt mesterséges intelligencia betanítása során.
A Microsoft elleni panasz egy nappal azután érkezett, hogy egy kaliforniai szövetségi bíró úgy ítélte meg, hogy az Anthropic az amerikai szerzői jogi törvény értelmében tisztességesen használta fel a szerzők anyagait mesterséges intelligencia rendszereinek betanításához, de továbbra is felelős lehet könyveik kalózkodásáért.
Ez volt az első amerikai döntés a szerzővédett anyagok engedély nélküli felhasználásának jogszerűségéről generatív mesterséges intelligencia betanításhoz.
A Microsoft szóvivői egyelőre nem reagáltak a perrel kapcsolatos megkeresésre. A szerzők ügyvédje sem kívánt nyilatkozni.
A szerzőcsoport panasza szerint a Microsoft a kalózadatbázist egy „számítógépes modell létrehozására használta fel, amely nemcsak több ezer alkotó és szerző munkájára épül, hanem széles körű kifejezésmódot is generál, amely utánozza a betanított szerzői joggal védett művek szintaxisát, hangját és témáit”.
Ezekben az ügyekben a technológiai vállalatok általában azzal érvelnek, hogy a szerzői joggal védett anyagok méltányos felhasználását végzik, amikor új, transzformatív tartalmakat hoznak létre, és hogy a jogdíjak megfizetésének kikényszerítése akadályozná a mesterséges intelligencia iparág fejlődését.
A szerzők bírósági végzést kértek a Microsoft jogsértésének megakadályozására, valamint akár 150 000 dolláros törvényes kártérítést minden olyan műért, amelyet a Microsoft állítólagosan visszaélt.