Egy új ENSZ kutatás szerint a generatív mesterséges intelligencia háromszor nagyobb valószínűséggel befolyásolja a nők munkahelyét, mint a férfiakét.
Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO) által készített tanulmány, a mesterséges intelligencia által a munkahelyek helyettesítésének vagy átalakulásának kockázatára vonatkozó foglalkozási kitettség indexét vizsgálta, és feltárta a technológia térnyerésének lehetséges hatásait.
A kutatás azt jósolta, hogy az MI minden negyedik munkahelyre hatással lesz. Valószínűbb azonban, hogy a munkahelyek a legtöbb esetben átalakulnak, nem pedig egyszerűen lecserélődnek, bár ez bizonyos esetekben kockázatot jelent.
A nőkre sajnos nagyobb veszélyt jelenthet majd a mesterséges intelligencia negatív hatása, ami rávilágít azokra az aggodalmakra, miszerint a mesterséges intelligencia tovább növeli a meglévő egyenlőtlenségeket.
„A magas jövedelmű országokban a legmagasabb kockázattal fenyegetett munkakörök a nők foglalkoztatásának 9,6%-át teszik ki, ami éles ellentétben áll a férfiaknál az ilyen állások 3,5%-ával” – állapította meg a jelentés.
A tanulmány különböző „expozíciós gradiensekre” bontotta a különböző foglalkozásokat, feltárva azokat a szerepeket, amelyeknél a „legmagasabb” vagy „jelentős” a kockázat az automatizálás vagy a generatív mesterséges intelligencia térhódítása miatt.
A nők nagy arányban dolgoznak olyan területeken, mint az adminisztráció, ügyfélszolgálat, oktatás vagy egészségügy, amelyek közül több is automatizálható vagy jelentős digitális átalakuláson megy keresztül.
„Az eszköz segít az országoknak felmérni a potenciálisan veszélyeztetett munkaköröket, és felkészíteni munkaerőpiacaikat egy igazságosabb digitális jövőre” – mondta Janine Berg, az ILO vezető közgazdásza.
A mesterséges intelligenciával és azok nőkre gyakorolt hatásával kapcsolatos aggodalmak nem új keletűek. A tavaly megkérdezett munkavállalók negyede mondta azt, hogy attól tart, hogy a mesterséges intelligencia kiszorítja a nőket a munkahelyéről.
Hasonlóképpen, egy év eleji kutatás kimutatta, hogy a nők fele olyan arányban érzik magukat biztonságban, mint férfi társaik, ha az AI-hoz való alkalmazkodásról kérdezték őket.
A teljes automatizálás még várat magára
Míg egyes munkákat a teljes automatizálás veszélye fenyegeti, ez továbbra is korlátozott, az ILO-jelentés megjegyzi, főként azért, mert a legtöbb feladat továbbra is emberi közreműködést igényel.
A teljes automatizáció nagy kockázatának kitett munkakörök közé tartoztak az adatrögzítő ügyintézők, a gépírók és a statisztikai vagy pénzügyi ügyintézők, valamint a könyvelők és a pénzügyi elemzők. A jelentés a szoftverfejlesztőket is úgy sorolja fel, mint akik jelentős mértékben ki vannak téve az AI-nak.
„Az irodai állások a legnagyobb kitettséggel néznek szembe, köszönhetően a GenAI elméleti képességének, hogy számos feladatukat automatizálja” – áll az ILO közleményében. „A GenAI bővülő képességei azonban egyes, erősen digitalizált kognitív munkák fokozott megjelenését eredményezik a média-, szoftver- és pénzügyekkel kapcsolatos foglalkozásokban.”
Eközben az automatizálás alacsony kockázatával járó munkakörök közé tartoznak többek között a takarítók, a szemétgyűjtők, a kreatív előadók és a fogorvosok.
Földrajzi bontásban Európa, Ázsia, és Amerika azok a területek, amelyek a legnagyobb változás előtt állnak a mesterséges intelligencia miatt, legyen szó munkahelyváltásról vagy átalakulásról.
Forrás: https://www.ilo.org/